2023. április 25., kedd

Az Arturok, és a Vril Társaság története 2. Fejezet


 

Szabadság Tanításai

 

Az előző fejezetből:

 

„A kutatásaink tartalmazzák azoknak az embereknek a tervét, akik titokban uralni próbálják a bolygónkat - beleértve a mindannyiunk jövőjével kapcsolatos terveiket is. Ezen információk nyilvánosságra hozatala valószínűleg masszívan ellentétes a ma hatalmon lévők érdekeivel (ami alatt nem az amerikai elnököt, a német kancellárt vagy hasonló bábokat értem). Az egyetlen ok, amiért megírjuk ezeket a fejezeteket, hogy kiegészítsük a kutatásaink eredményét az Ashayana által borsos áron publikált Szabadság tanítások mellé. Egyéb érdekek nem fűznek hozzá…”





Mielőtt folytatnám a megkezdett történetet egy fontos információval szeretném a fejezetet elkezdeni:

 

Kata/Urgula arra kért, hogy fogadjam el, de a következő fejezetekben nem szeretne társszerzőként feltüntetve lenni, és elhatárolódni kíván az általam alfejezeteknek nevezett részektől.

 

 

Az Arturok, és a Vril Társaság története

 

2. Fejezet

 

-       Mit jelent az RSD-A?

-       A kutatásaim alapján azt jelenti, hogy:

»Reichssicherheitsdienst, Abteilung Auslandsaufklärung.«

Magyarul:

"Birodalmi Biztonsági Szolgálat, Külföldi Hírszerzési Osztály."

 

 

Az RSD-A koordinálja valamennyi misszióját külföldön az Arturok ügynökeinek. Ennek a csoportnak a főhadiszállása és egyben a fővárosa Új-Berlinben van az Antarktiszon. A város olyan földalatti barlangban van, ahol különleges napfényű lámpák világítanak. Az elmúlt évtizedekben egy igazi paradicsom jött ott létre. A Német-Templomosok Birodalmában a királyság az értelem birodalma. Ez az egyik legfejlettebb szakadár emberi civilizáció. Azt állítják magukról, hogy ott nincsenek irracionális hiedelmekkel rendelkező emberek. Már gyermekkoruk óta megtanulják az ott élők a tudatosságot-, és azt, hogy használják az elméjüket. Azt állítják magukról, hogy ott nincsenek már torzulások-, mert állításaik szerint megtanulták befolyásolni a gyermekeik genetikai struktúráját.  

Megjegyzés:

„Nincsenek már torzulások”: Csak azt írtam le, amit a kutatási eredményeim alapján ők állítanak és tanítanak saját magukról, nem a véleményemet.




A Vril – Társaság a XX.-XXI. században (I. rész)

 

A következő fejezetben szeretnék bemutatni egy nagyjából kronológiailag felépített összefoglalót az általános „vril-mítoszról”, mely hozzásegített ahhoz, hogy megosztó információk láthassanak mindenfelé napvilágot a történelem folyamán a Vril-Társaságról.

Egyelőre a vizsgálódásunk intervallumát és a történelem időkerekét csak a XX. és XXI. század eseményeihez igazítanám, mert ebben az időszakban történt a legnagyobb torzulás.

 

Sir Edward George Earle Bulwer-Lytton - Az eljövendő faj





A „Vril” kifejezést először Sir Edward George Bulwer-Lytton „The Coming Race” (Az eljövendő faj) című regénye hozta nyilvánosságra. A megjelenés dátuma:

 

1871

 

Az angol író számos regényt írt, és a politikai életben is sikeres volt. Lord Derby angol miniszter kormányzási ideje alatt Sir Edward George Bulwer-Lytton a brit birodalom gyarmati minisztere volt.

 

Egy különleges anekdota Bulwer-Lytton életében, hogy a tudta nélkül a Rózsakeresztes titkos társaság, a Societas Rosicruciana in Anglia (SRIA) a „Grand Patron” (Nagy Védnök) címmel ajándékozta meg, ami nagyon bosszantotta őt. A Rózsakeresztesek elutasításának az oka Bulwer-Lytton részéről az volt, hogy a Rózsakeresztesek tagjaiknak nagy részét a szabadkőműves páholyokból verbuválták Angliában, amelyekben már viszont az Illuminátusok uralkodtak anélkül, hogy az alacsonyabb rangban lévők evvel tisztában lettek volna. A felajánlott „Grand Patron” cím sem rózsakeresztesi kitüntetés, hanem egy szabadkőműveseknél használatos rang. Bulwer-Lytton azonban tagja volt a Német Templomosok angliai szervezetének, az Illuminátusok halálos ellenségeinek.

Véleményem szerint a fenti történet magában hordoz ugyanakkor némi vígjátékhoz hasonló jellemzőket is: A SRIA menedzsmentje nyilvánvalóan szerette volna Bulwer-Lytton-t ezzel a nagyvonalú gesztussal beszervezni a saját rózsakeresztes soraiba, de nem tudhatta, hogy a jó öreg Edward már a gyűlölt (ami kölcsönösségen alapult) templomosokhoz tartozott.

Itt szeretnénk megjegyezni, hogy a Német Templomosok nem mutatnak különösebb közelséget a német államhoz, ahogyan az angolszászok szászai is csak a származásra utalnak. Érdekes tény az is, hogy valójában a Német Templomosok tartották magukat az „első” európaiaknak.

 

Miről is van szó Edward regényében?

 

A regényben egy független, tehetős utazó az elbeszélő, aki megtalálja az utat egy földalatti világba, amelyet angyalokhoz hasonlatos lények laknak, akik magukat vril-yá-nak nevezik, akik eredetileg a Föld felszínén éltek.

A főhős hamarosan megtudja, hogy ők egy vízözön előtti civilizáció leszármazottjai, egy felsőbbrendű faj. Föld alatti járatokkal összekötött üregekben laknak, technológiájuk által fenntartott Utópiában élnek.

Ennek a technológiának az alapja a vril-nek nevezett mindent átjáró fluidum, látens energiaforrás, amelyet tökéletesen uralnak és akaraterejükkel irányítanak a spirituálisan felemelkedett mesterei.

A vril-folyamat feletti uralom foka az öröklésen alapuló rendszerben való elhelyezkedéstől függ, és rendkívüli erővel ruházza fel őket.

A képességeik közé tartozik, például az is, hogy a vril-yák a pusztítástól a gyógyításig változatos célokra használják a vril-t.

Zee az elbeszélő - a vendéglátójának lánya elmondja, hogy a vril a leghatalmasabb hatóerő minden anyag felett, legyen az élő vagy energia nélküli élettelen. Villámként ölhet, de gyógyíthat is, feltöltheti az életerőt. Utat vág a szilárd anyagba, a fénye állandóbb, lágyabb és egészségesebb minden más éghető anyag fényénél. Gépezeteket hajtó erőforrás.

A vril-t mentális koncentráció vagy a vril-pálca segítségével fogják igába. A vril-pálca a vril vezérlésére szolgáló botszerű tárgy. Az elbeszélő szerint a vril-energia a pálcába bele vájt kezelőszervekkel alakítható, változtatható és irányítható rombolásra vagy gyógyításra.

A pálca körülbelül egy sétabot méretű, de hosszabbítható és rövidíthető is, a használó igényei szerint. Kinézete és a funkciója változó, nemtől, kortól, egyebektől függően más és más. Egyesek pusztításra használhatók jobban, mások inkább gyógyításra. A gyermekek pálcája jóval egyszerűbb a bölcsekénél, a feleségek és anyák pálcáiból hiányzik a pusztító rész, míg a gyógyító rész hatékonyabb. A rombolóerő olyan nagy, hogy a rúd réséből előtörő tűz, melyet egy gyermek keze irányít, széthasíthatja a legerősebb erődöt, vagy utat vághat egy támadó seregben az élcsapattól az utóvédig. Ha azonban az összecsapásban mindkét sereg vril-erőt használ, akkor mind a kettő megsemmisül. Háborúzni éppen ezért is már régen nem háborúznak egymással, mert ha megtennék, az minden érintett félnek a végét jelentené.

A vril-yák a vrilt fürdőkre is használják: szokásuk, hogy bizonyos meghatározott időszakonként, de nem túl gyakran, talán négyszer egy évben, az egészséges állapotuk megőrzése érdekében, vril-lel töltött fürdőt vesznek. Úgy tartják, hogy ez a folyadék, ha takarékosan használják, nagy táplálója az életnek; de ha egészséges állapotban túlzásba viszik a használatát, inkább ellentétes a hatása, és lemeríti az életerőt. Majdnem minden betegségük esetén azonban ehhez az eszközhöz fordulnak, mint a természet legnagyobb segítőjéhez, hogy megszabaduljanak a bajtól.

A vril-yáknak nem volt kapcsolata már nagyon régen a felszíni emberiséggel. Ennek megfelelően furcsán reagáltak a főhős látogatása során. A kíváncsisága miatt, és hogy a földalatti civilizációjuk titkait meg tudják őrizni, nem akarták többé vissza engedni a felszínre, de végül is sikerült elmenekülnie a földalatti birodalomból.

A szerző a regény végén figyelmezteti az olvasót arra az óriási veszélyre, ha a lenti világ egy napon visszatérni szeretne a felszínre. A könyvnek nagy sikere volt és ezáltal a „Vril” kifejezés először Angliában vált népszerűvé.

Edward Bulwer-Lytton munkáját mostanában már inkább szatíraként értelmezik, melyben az író a XIX. század második felében a valóság komikus-ironikus ábrázolására törekszik. Amint később látni fogjuk, Bulwer-Lytton munkája inkább minden más lehet, de semmiképpen sem szatíra. Még akkor is, ha a saját művét gyakran a nyilvánosság előtt így nevezte.

A könyvek megírásának az oka azonban lényegileg semmi másról nem szólt, minthogy a szerző a reális alapokon nyugvó fontos információknak olyan formát talált, melynek bemutatása során a szerző személye, hírneve és politikai karrierje ne kerüljön veszélybe.

Az igazi eseményekre való utalásokat a regényben, amelyet még később alaposan bemutatok, például Helena Blavatsky a teozófia alapítója egyértelműen felismerte. Ő úgy értelmezte a vril-energiáról szóló információkat és a könyvet, hogy valamikor régen egy természeti katasztrófa következtében az elsüllyedt Atlantisz túlélői, akik tisztában voltak a vril-folyamatokkal, földalatti barlangokba kényszerültek.

Ezzel a kijelentésével Blavatsky nem is járt olyan messze az igazságtól (Agartha, Shamballa, Telos), mely mindenekelőtt meg is alapozta a Teozófia álláspontját az atlantiszi katasztrófa túlélőivel kapcsolatban, és ami szintén alapjául szolgált a XX. század elején a vril-mítoszok elterjedéséhez Németországban.




Jóformán szinte mindenütt alakultak egymás után különböző titkos társaságok, körök, amelyek titokzatos erőkkel, mágiával, és hasonló mesékkel foglalkoztak. (pl: Thule-Társaság)


Megjegyzés:

 

Érdekesség még, hogy a Német Templomosok egy szót sem ejtenek sem az írásaikban, sem másutt Maria Osic médiumról és a Vril-Lányok szerepéről, mintha a Vril-Társaságban sose léteztek volna. Nehezen hihető, hogy a szervezetben is eltöltött 7 évem alatt csak véletlenül nem esett egy szó sem Maria Orsic-ról. (Az interneten számtalan weboldal foglalkozik a szépséges Vril-Lányokkal. Evvel együtt én továbbra is szkeptikus maradok a Vril-lányok történeteivel kapcsolatban). A kutatásaim alapján inkább meglehet-, ha léteznek is egyáltalán, hogy a Thule-Társaság játékszerei voltak ezek a lányok. A Thule-Társaságról még a későbbiekben bővebben.


Willy Ley (jobbra) beszélget Wernher von Braun-nal (középen) és Heinz Haber (balra)

  

A rakétatechnikus Wernher von Braun, és Willy Ley 1947-ben egy cikket írt az „Astounding Science Fiction” magazinban a Németországban kialakuló, irracionális alapokon nyugvó fenoménről, mely végső soron a nemzeti nacionalizmus felemelkedését Németországban lehetővé tette.

A cinikus hangulatú cikkében (Willi Ley, 1947) több okkult csoportról is ír, közöttük említést tesz egyről, amely a vril témával foglalkozott.


Astounding Science Fiction

May 1947

Idézet Willie Ley írásából 1947:

„A következő csoport munkája szó szerint egy regényen alapult. Ez a csoport, amelyet úgy hiszem, az „Igazság-Társaságának” hívták, és akiknek többé-kevésbé Berlinben volt a székhelyük, a szabadidejük legnagyobb részét pedig a vril kutatásának szentelték. A meggyőződésük a Bulwer-Lyttons „Coming Race” című regényén alapult.

Tudomásuk volt arról, hogy a könyv csupán egy fikció volt, és hogy Bulwar-Lytton mindössze ezen a módon tudta elmesélni az igazságot. A föld alatti világban élő embereknek létezése ebben a könyvben csak egy kitalált történet volt, azonban a vril nem volt az. Minden bizonnyal az angolokat – akik ezt is államtitokként őrizték – abba a helyzetbe hozta, hogy gyarmatosító terveiket felépítsék, és minél előbb megvalósítsák. Bizonyára a Rómaiaknak is birtokukban volt egy fém golyóba zárva, ami az otthonaikat védte, és amit „Lares”-nek neveztek.”

 

(Megjegyzés: A Larek (latin Lares ; egyes számban Lar ) a római vallás bizonyos helyeinek és családjainak védőistenei vagy védőszellemei voltak.)

Idézet Willie Ley írásából folytatás:

„Nem tudom hogyan lehetséges ez, mert képtelen vagyok megérteni, de a vril-folyamatokat sikerült nekik felfedezniük. Mégpedig úgy jöttek rá, hogy egy alma félbevágott darabjának a keresztmetszetét vizsgálták. Nem, nem viccelek, így történt, és ezt mind ünnepélyes formában és a titoktartás kötelezettsége mellett mesélték el nekem. Egy ilyen csoport létezik valóban; még egy helyi magazin is írt róluk első kiadásban. (Bárcsak megtartottam volna magamnak egyet, azonban ahogyan a dolgaim akkoriban mentek, éppen elég könyv volt, amit ki kellett csempésznem.)" …

 

Összefoglalva:

Na, jó, tehát az ember képes a vril-folyamatokat, az univerzum elemi erejéből származó ősi energiát megérteni, mindössze, ha csak egy alma félbevágott keresztmetszetét bámulja…

-       Nos, ebből a fenti újságcikkből mit vonhat le tanulságként egy kutató? Be kell vallanom, hogy én ezen csak mosolyogtam, hiszen számomra pontosan két dolog derül ki: Először is, ha Ley kijelentései helyesek, akkor az „Igazság-Társaság” tagjainak kétségtelenül komoly problémái vannak, melyek alapos pszichiátriai kezelést igényelnek, másodszor az, hogy ezt a Vril témát olyan nevetségessé tegyék a nyilvánosság előtt, hogy egy épelméjű ember se legyen, aki akárcsak egy pillanatra is komolyan vegye. Én is pontosan így tennék, ha azt szeretném elérni, hogy egy dolog a kezdetektől fogva badarságnak tűnjön.


Most pedig nézzük meg, az egész történetet egy másik perspektívából



Nos, a telegram csatornánkon említést tettem egy szerzőről, akinek a könyveivel foglalkoztam. A neve Julian von Salomon volt. Ott a megkezdett történetet – nekem úgy tűnt, hogy senki sem szerette volna, hogy folytassam, ezért nem folytattam, de itt most engedjétek meg nekem, hogy röviden hivatkozzak Julian-re:

Julian nagyapja a naplójában, több helyen is megemlítette Willy Ley együttműködését a Vril-Társasággal és a Vril-Társaság által megépített repülő csészealjak fejlesztéséről. Következésképpen valószínűnek tűnt, hogy a háború után Ley, valamint Julian nagyapja is a Harmadik Birodalom ügynökei voltak.

Willy Ley azonban hivatalosan az amerikaiaknak dolgozott, valamint az amerikaiak reménytelenül elavult rakéta technológiák fejlesztésén, ugyanakkor „nem hivatalosan” félretájékoztatta őket, valamint hamis információkat adott át a számukra, miközben a Vril-Társaságot folyamatosan tájékoztatta az Illuminátusok által irányított amerikai technológiák fejlődéséről. Hát igen, talán ebben az esetben sem az az igazság, ami úgy első pillanatra annak látszik.

(Egyébként a Julien könyvekre még gyakran fogok utalásokat tenni a történetem folytatása közben. Az említett könyvek címei   a megjelenési sorrendben:

 

A szerző, Julian von Salomon:

 

1. Als Agent der Dritten Macht - (A Harmadik Birodalom Ügynöke)

 

2. Der geheime Weltkrieg der Illuminaten - (Az Illuminátusok titkos világháborúja)

 

3. Die totale Überwachung - (A teljes megfigyelés)

 

Ami a Ley által említett „Igazság-Társaságot” illeti, az egyenlő volt „az úgy nevezett: „Jövő-Németországával” a „Reichsarbeitsgemeischaft”-tal (Birodalmi-Munkacsoport) az RAG-vel. Ez a csoport valóban terjesztett néhány írásos kiadványt bizonyos médiákon keresztül, többek között a „Vril” -ről is, mint: „Vril, a kozmosz elsődleges ősi Energiája, Atlantisz újjászületése”.

Ahogyan később látni fogjátok az, hogy a „Vril a kozmosz ősi energiája”, mint elnevezés is nagyban közelít a valósághoz; mert a vril-energia fizikai folyamataiban az anyagnak egy teljes mértékű, veszteségek nélküli energiává alakulása történik. Valamint az utalás az elsüllyedt kontinensre, Atlantiszra is helytálló, hiszen Madame Helena Blavatsky az elveszett Atlantiszról szóló elméleteit már majdnem száz évvel korábban az általános közös tudatba helyezte.

Ebből arra lehetne következtetni, hogy a fent híressé vált és gyakran még a „Scientology tanításokban” is emlegetett Willy Ley cikk szerzője, legalábbis csak a félig helyes információk birtokában volt, azonban a tényleges összefüggésekről nem volt információja. Ugyanakkor sokkal inkább valószínű az a másik variáció, hogy a Willy Ley cikk szerzője egy beavatott személy volt, és azt a feladatot kapta, hogy egy vidám szerepet vállaljon magára és játssza el a hamis információk terjesztését, miközben minden bizonnyal saját maga és a megbízói is jól szórakoztak a cikk megírása és az azt követő sajtóban megjelenő válaszreakciók közben.



Megjegyzés

Julian információi szerint, és Madame Blavatsky véleménye szerint sem ott volt az atlantiszi kontinens, ahol ma a legtöbben gondolják.

(Julian és Madame Blavatsky által gondolt „második atlantiszi kontinens” történetét nem ebben a fejezetben mutatnám be, mert szándékomban áll, hogy egy külön fejezetben meséljem el az ott lezajlott eseményeket.)

 

Egyelőre csak röviden: Azt gondolom, hogy itt logikus lenne az a feltételezés, hogy ebben az esetben két különböző kontinensről van szó. Ráadásul az egyik kontinens nagy része mindvégig az ősi tengerszint alatt volt, és mindössze csak 10 szigetcsoport volt látható a tengerszint felett. Ezekről a szigetcsoportokról és azoknak tragikus történetéről a Nagy Fehér Testvériség titkos csoportjának egyik kiemelkedő tagja Dr.M. Doreal fordításának köszönhetően: az „Atlantiszi Thoth Smaragdtáblái” című könyvben olvashattok.

Ennek a fent említett szigetvilágnak a története természetesen jóval korábbi történet, mint az Arturok és a Szent Grál története, amiről én mindössze kiegészítésként szeretnék ezekben a fejezetekben mesélni. Vagyis, míg tovább haladunk a Szabadság tanításaival, elkalandozunk egy kicsit ebbe az irányba is, és az elkövetkező fejezetek témái a sokkal átfogóbb Szabadság Tanítások mellett mindössze csak az emberiség utóbbi 5500 évéről fognak részletesen szólni.

Azért engedjetek meg még néhány gondolatot a mai hosszú fejezet befejezéséül:

Az ősi Atlantiszi szigetek csoportjának elsüllyedése egy közel 13.000 évvel ezelőtti rendkívül drámai esemény folyamán játszódott le bolygónk történetében. Valaha olyan magas tudatszinten léteztünk ezen a Földünkön, ami messze túlszárnyalja minden képzeletünket. Az egyiptomi Thoth életét egészen az atlantiszi idők kezdetéig nyomon követhetjük. 52.000 évvel ezelőtt rájött arra, hogyan lehet folyamatosnak maradni ugyanazon testben anélkül, hogy a halál véget vetne az élet áradásának.

Ha kíváncsiak lennétek az emberiség 5500 évvel korábbi történetére is, ajánlani tudom, hogy olvassátok el a fent említett „Smaragdtáblák” fordítását Dr. Doreál-tól.  Létezik még egy könyv Drunvalo Melchizedek-től: Az Élet Virágának Ősi Titkai I-II., ahol egy átfogó képet kaphattok erről a témáról...

 

Itt meg kell jegyeznem, hogy a Drunvalo könyvekbe is beszivárgott egy elmélet, ami a kutatásaim eddigi állása szerint minden bizonnyal Zecharia Sitchin-től származik, aki az ókori pre-keresztény, sumér énekes szövegek fordításairól szóló könyveiben azt feltételezte, hogy a történelem előtti időkben a Nibiruról érkező Anunnakik hipotetikus tizenkettedik bolygója gyarmatosította a földet és embereket teremtett rabszolgaként.




A Julian könyvek, és az Arturok feljegyzései alapján azonban Zecharia Sitchin állításait – éppen úgy, mint a Vril-Lányok szerepét a Vril-Társaságban – nem tudom alátámasztani.

Azonban létezik egy nagyon izgalmas másik történet is, ami az Arturok birtokában van. Julian könyveinek köszönhetően ez az információ német nyelven hozzáférhetővé vált és ezt a történetet is szeretném többek között ezen a blogon a következő bejegyzéseimben bemutatni.

Már több forrás is beszámolt arról, hogy Zecharia Sitchin a sumer kőtáblák lefordítását az amerikai titkosszolgálat emberei felügyelete alatt végezte, és a Sitchin által publikált ősi szövegek fordítása már a CIA által jóváhagyott, és javarészt a titkosszolgálat által megírt és finanszírozott szövegeket tartalmazták.

Ugyan az utóbbi időben éppen Good-dal kapcsolatban szintén kétségeim támadtak és további kutatásokat tervezek a népszerű „bennfentessel” kapcsolatban, de talán érdemes megemlíteni, hogy többek között Corey Good is azt állítja, hogy Sitchin egy felbérelt csaló volt. 



Corey Goode is beszámol az írásaiban erről a Zecharia Sitchin féle csalásról:



(Zecharia Sitchin)

David Wilcock

 

-       Tehát akkor cáfolod Zecharia Sitchin modell-jét a 3600 évente visszatérő Nibiru-ról?

 

Corey Goode

 

-       A legutóbbi belső földi találkozó alkalmával azt az információt kaptam, hogy a Zecharia Sitchin-féle narratíva nem pontos. Lényegében egy olyan narratíva, amit ezek a bűnöző, szindikátus csoportok toltak előtérbe.

David Wilcock

 

-       Az előző adásban említetted, hogy te magad is utánanéztél néhány szó jelentésének Sitchin könyvéből. Mire jöttél rá?

 

Corey Goode

 

-       Arra, hogy a szavak jelentése nem egyezett. Pontosan azt találtam én is, mint amit ezek a tudósok az interneten. A szövegek fordításában szó sem volt semmiféle aranybányászatról. És igazából „róluk” sem (mármint az Anunnakik-ról).

 

http://kozmikuskozzetetel.blogspot.com/2016/05/kozmikus-kozzetetel-iii7.html

 

 

Hamarosan folytatom

 

Szeretettel és tisztelettel

 

Tamás

Videó-link : 



2023. április 17., hétfő

Az Arturok, és a Vril Társaság története

Szabadság Tanításai

 


A Szabadság tanításai

 

Az utolsó fejezet záró gondolatai:

 

„Valamennyi ismert nagy világvallás teljesen egészében a Testvériség találmánya, és hogy mennyire így van ez, a következő oldalakon, és valamivel később, egy teljesen különálló részben szeretnék még bővebben írni. Az Illuminátus okkult társaságának bemutatására is egy különálló részt szentelek.

 

Ha valaki úgy érezné magát, hogy ebben a következő fejezetben nem tartom tiszteletben a hitét, akkor nagyon sajnálom, hogy még bocsánatot sincsen szándékomban kérni. Ugyanis a valódi szándék részemről az, hogy bemutassam és leleplezzem a Testvériség jól átgondolt, tudatosan konstruált hazugságait. Vagyis sajnos elengedhetetlen, hogy eközben a követőik azt gondolják rólam, hogy tiszteletlen vagyok.  Annyit azért szeretnék még mentségemre felhozni, hogy igyekszem ebben a fejezetben és az elkövetkezendőkben is a tényekre hivatkozni.”

 

Az Arturok, és a Vril Társaság története

 

1.    fejezet

 

Bevezető

 

Az emberi történelem azon pontjával kezdem, ahol ez érdekessé válik: a fejlett civilizációk egyidejű megjelenésével világszerte - és nem utolsósorban a kulturális evolúció e kvantumugrásának okával. A háttér megvilágítását további fejezetekben folytatom.

Az emberiség történelmét alapvetően két titkos társaság uralja és alakítja: a "Kígyó Testvérisége" és az "Artur" (nem összetévesztendő a férfi keresztnévvel). Az előbbieket a "bennfentesek" gyakran egyszerűen "Testvériségnek" – vagy hivatalosan 1776 -tól (Adam Weishaupt) Illuminátusoknak-, latinul "Illuminati"- nak nevezik.

Az "Artur"-okat a sumér király, Gilgames alapította, és évezredekkel később, a 12. századtól a 14. századig a "templomos lovagok" néven szerveződtek. Itt meg kell jegyeznem, hogy amikor az Arturok ősi leszármazottjairól és vérvonaluk örököseiről írok, elsősorban az ősi templomos rendre (latinul milites templi, Krisztus Szegény Lovagjaira: Pauperes Commilitorum Christi-re) gondolok és nem a Johannitákra, a mai katolikus Szuverén Máltai Rendre (vagy a Német (Teuton) Lovagrendre, akik szó szerint, a saját érdekeiket védve gyakorlatilag behódoltak az áruló V. Kelemen pápának, a Kígyók Testvériségének és ezen belül az akkor uralkodó francia királynak IV. (Szép) Fülöp-nek. Az említett két áruló testvér lovagrendnek mentségére csak azt lehet felhozni, hogy bizonyos szempontból menedéket adtak és a szárnyaik alá vették a kegyvesztett -és üldözött ősi templomos lovagokat. De hivatalosan 1312. március 22-én V. Kelemen pápa a vienne-i zsinaton feloszlatta az ősi templomos lovagrendet. A templomosok nagy része más rendekhez csatlakozott. Kevesen tudják, hogy a mostanában sokat emlegetett Szabadkőműveseket is az ősi templomos lovagrendből menekülő lovagok alapították.

Az ősi templomos rend feloszlatása után a rend vagyona az áruló Johannitákra szállt, a birtokaikat pedig a francia állam kebelezte be. IV. Fülöp különböző koholt vádak alapján az évszázad perét indította meg ellenük. A vádak között szerepelt a homoszexualitás, a boszorkányság, a hitetlenség, az eretnekség és az obszcén szokások gyakorlása.

Történelmi okokból tehát az Artur-ok utat és megoldást találtak maguknak, hogy tovább szerveződjenek - és ma "Német Lovagrend-nek vagy Teuton Lovagrend-nek" nevezik magukat, és a Vril Társaság az ő tudományos águk.  De hozzá kell tennem, hogy az Ősi Templomos Rend feloszlatása után az Artur-ok titokban tovább szerveződtek, és belső köröket hoztak létre más lovagrendekben és szabadkőműves páholyokon belül, és kapcsolatuk és szervezetük a mai napig fenn áll. Ugyanakkor a Lovagrendekbe és a szabadkőműves páholyokba beszivárogtak a Kígyó Testvériségnek szolgái is, és a Lovagrendeket a rendeken belül megosztották.  Ezért nagyon fontos tudni, hogy a lovagrendek és szabadkőműves páholyokon belül kialakult a belső körök háborúja, mely a mai napig megosztja a rendeket.

Naiv és helytelen lenne fekete-fehér képet festeni arról, hogy az egyik "jó", a másik "gonosz". Ideológiájuk és eredetük azonban teljesen ellentétes, ami öt évezredes halálos ellenségeskedést eredményezett. Ami azonban mindkét titkos társaságban közös, az az, hogy gondolkodásmódjuk nagyon különbözik a mi európai és nyugati civilizációnk etikai dogmáitól.

Az Illuminátusok a legtöbb uralkodó régi álmára törekszenek: Az egész emberiséget le akarják igázni, ezt a célt gyakorlatilag már el is érték…

Ennek során következetesen követik egy elvvé emelt belátásukat

"A tökéletes rabszolga nem tudja, hogy rabszolga".

 Az Artur filozófiája ezzel szemben a tudományos megismerés és az ebből eredő technológia értelmében vett haladást nyilvánítja az emberiség létének céljává - méghozzá igen mély értelemben, amint azt a Szabadság tanítások következő alfejezeteiben látni fogjátok.

Ezért harcolnak ádázul a babona ellen, amely a vallások alapja, és amely többek között a Testvériséget szolgálja uralmi eszközként. Ezzel szemben az Illuminátusok mindent megtesznek azért, hogy megakadályozzák az emberek felvilágosodását. Részletesen látni fogjuk, hogy milyen trükköket és részben zseniális pszichológiai fogásokat alkalmaznak ennek érdekében.

Tehát az Illuminátusok a rossz fiúk, gondolhatod most. De ez csak a nézőpont kérdése.

A gyári állattartás engedélyezésének és a nagy fájdalom és szenvedés okozásának erkölcsi indoklása az, hogy az állatokat "alsóbbrendűnek", és ezért kevésbé életre méltónak tartjuk, mint magunkat. Minden ember, aki tudatosan vagy öntudatlanul húst eszik, egyetért ezzel az etikai elvvel. Az Illuminátusokkal analóg a helyzet: az emberiség tömegét alacsonyabb rendűnek és ezért kevésbé életre méltónak tartják, mint magukat (elvégre ők a "megvilágosodottak"), amiből mind uralmi igényüket, mind - a saját szemszögükből jogos - gátlástalanságukat eredeztetik.

Összegezve a fentieket:

Következésképpen tehát az Illuminátusok a tömegek szemszögéből ugyanolyan "gonoszak", mint a húsipar a tehén szemszögéből. Holott a tehén éppúgy nem tesz ilyen megállapításokat a húsipar természetéről, mint a tömegember az Illuminátusok stratégiáiról... Elismerem, hogy ez az összehasonlítás meglehetősen drasztikus, de egyrészt nem az enyém, mint azt mindjárt látni fogjuk, másrészt pedig elég pontosan eltalálja a "felvilágosultak" gondolkodásmódját.



Ezen a ponton szeretnék "elővenni" egy híres írót, mint német templomost. George Orwell beavatottként, tehát az Illuminátusok stratégiáinak ismerőjeként már az 1940-es évek második felében, az "1984" című regényében felhívta a figyelmet a Testvériség megfigyelési fetisizmusára.



1.      A technológiai fejlődésre (AI = mesterséges intelligencia), amelyet titkos ismeretei révén előre látott, beépítve felvázolta a magánszféra totális felügyeletét egy piramisszerű szervezett társadalom uralkodó elitje által. 



2.     Társadalmi struktúra - Orwell "1984" könyve szerint közvetlen utalást láthatunk az Illuminátusok mindent látó szemmel ellátott piramisára, amelynek viszont Orwell is "Big Brothers, Nagy Testvériség"- nek nevezte meg.



3.     Az illuminátus piramis, mint az USA pecsétje az egydolláros bankjegyen A "Prizma-botrány" még az utolsó „naiv-álmodozónak” is világossá kellett volna tennie, hogy Orwell korántsem egy paranoid disztópiát írt, hanem hogy látomásait mára már régen utolérte a valóság. Ennek megfelelően a megfigyelési botrány ismét bestsellerré tette a regényt, és az Illuminati-piramis "mindent látó szeme" nyomasztóan valóságos értelmet nyert.


Korábban Orwell megírta az "Állatfarm" című regényét, amelyben az állatok felkelését ábrázolja az emberi "gazdájuk" ellen. Ezért a fenti hasonlatom: "a tehén a húsiparhoz” olyan, mint általában a legtöbb ember a testvériséghez".

 Orwell története az Állatfarmban érintőlegesen a Szovjetunió példázata, amelynek lakói a cári igát Sztálin rémuralmára cserélték. De ez megint csak az Illuminátusok emberiség feletti uralmának allegóriája. Az igazán disztópikus gondolat itt az, hogy a tömegeknek soha nem sikerül lerázniuk ezt az uralmat, mert a többség akkor ismét alávetné magát a következő babonának (vallás vagy ideológia, ami nagyjából ugyanazt jelenti). „És akkor kik lennének azok, akik az új babonát vírusként terjesztenék” - Richard Dawkins idézetével élve? Így van! Ismét az Illuminátusok lennének.

Ha levágnánk ennek a szervezetnek egy fejét, tíz új nőne ki belőle. Az Illuminátusok által a tömegek ilyen könnyű befolyásolása, amely a naivitáson, vagy kevésbé kedvesen fogalmazva, az ostobaságon alapul, az elmúlt nyolc évszázadban egyre inkább alakította az Artur-ok gondolkodásmódját. A lakosság többségével szembeni, nagyfokú kiábrándultságból fakadó magatartás az oka annak, hogy a Német Templomosok nem nevezhetők mindenütt a "jófiúknak". Bár propagálják a haladást, azaz a mindannyiunk számára jó dolgot, mégis azon a véleményen vannak, hogy az emberiség többsége nem képes arra a tiszta gondolkodásra, ami a haladás eléréséhez szükséges. Vagyis a gondolkodásuk duálissá vált és pontosan ez is okozta a Német Templomosoktól való elidegenedésemet…

Összegezve:

Az Arturok véleménye szerint a fejlődéshez vezető út kizárólag egy kis elit érdeme, úgymond a népességen belüli képességek „Gauss-féle eloszlási görbéjének” jobb oldali farka… A tömegek viszont szerintük legfeljebb arra jók, hogy az elit számára biztosítsák az élet alapvető szükségleteit, hogy az "magasabb rendű" dolgokkal (természettudományokkal, humán tudományokkal, vagy éppen a művészettel) foglalkozhassanak.

Az Artur-ok szerint maga a haladás teszi egyre feleslegesebbé a tömegeket a vele járó, egyre jobban fejlődő automatizálás révén. Egyrészt Orwell nem hisz abban, hogy a „prolikat” (Orwell gondosan választotta ezt a kifejezést) meg kellene tizedelni, másrészt viszont nem látják okát annak, hogy a tömegeket részesítsék a tudásukból és az azzal járó áldásokból. Ellenkezőleg - a Német Templomosok még azt is feltételezik, hogy a „Vril-folyamat” (későbbi fejezetekben szó lesz róla) elsajátítása a nagyközönség által elkerülhetetlenül szülőbolygónk pusztulásához vezetne. Ebből adódott az Artur-oknak a Német Birodalomhoz való ambivalens viszonya is a nemzetiszocializmus idején: egyrészt gyűlölték a nácikat, akik a "német népet" dicsőítették, miközben a leleményes zsidókat csak a származásuk miatt űzték ki az országból, és gyűlölték a nácikat, mert végül is a nácik szervezték meg a holokausztot. Másrészt azonban Németországot a haladás élharcosának tekintették, és így ideális táptalajnak, hogy megfelelő tagokat toborozzanak elitista társadalmukba.

 

(Tagadhatatlan, hogy a költők és gondolkodók országa, akkoriban egy szellemi világhatalom volt, és a 20. század első felének tudományos ismereteinek és technológiájának nagy része "Made in Germany" volt.)

A két szembenálló félnek azonban van még egy közös pontja: szigorúan analitikusan gondolkodnak.

Mielőtt belekezdenénk a tervezett információk tényleges tartalmának ismertetésébe, a bevezetőben először is szeretnék néhány szót szólni ezekről a szigorúan analitikus gondolkodási struktúrákról, amelyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy megítélhessük állításaim igazságtartalmát, és amelyek természetesen az Illuminátusok uralmi módszereinek leleplezésében is segítenek.

Néhány ember lábujjára fogok lépni a publikációimmal. Mivel sokkal jobban szeretem a szívemet dinamikus állapotban, mint statikusan, nem vagyok különösebben lelkes a titkos társaságok strómanjaival való kapcsolatfelvételért, különösen nem a Testvériségével.

A kutatásaink tartalmazzák azoknak az embereknek a tervét, akik titokban uralni próbálják a bolygónkat - beleértve a mindannyiunk jövőjével kapcsolatos terveiket is. Ezen információk nyilvánosságra hozatala valószínűleg masszívan ellentétes a ma hatalmon lévők érdekeivel (ami alatt nem az amerikai elnököt, a német kancellárt vagy hasonló bábokat értem). Az egyetlen ok, amiért megírjuk ezeket a fejezeteket, hogy kiegészítsük a kutatásaink eredményét az Ashayana által borsos áron publikált Szabadság tanítások mellé. Egyéb érdekek nem fűznek hozzá…

 

Hamarosan folytatjuk

 

Szeretettel és tisztelettel Tamás/ Kata

 

 

Élő telegram kapcsolat:  UFO.hu kattits rám!


2023. április 14., péntek

Kedves UFO. hu Telegram közösség és Ziusudra követő kutatótársak,




 


      

Kedves UFO. hu Telegram közösség és Ziusudra követő kutatótársak,

 

hosszú idő telt el az utolsó fejezetünk óta, és mielőtt folytatnám a fejezeteket, ezúton szeretném még egyszer megköszönni, hogy itt vagytok, és türelmesen bevártatok. Igen, egy kicsit lemaradtam a dolgaimmal és szükségem volt időre a felzárkózásra.

Szeretnék egy kis bemutatkozást is megejteni, mert az oldal egy fedőnévvel indult. A nevem: Líviusz Tamás

Miért is éreztem ennek a felvett névnek a szükségességét?

Még a Szabadság Tanításai blog indulása előtt volt egy másik blog oldalam, mely a „The Law Of One/Az Egység Törvénye” néven futott. Ehhez volt egy facebook csoport is hozzáadva, mely sajnos szélsőséges rendbontók miatt törölve lett. Majd néhány hónappal később a „The Law Of One/Az Egység Törvénye” blog oldalt is törölnöm kellett.

Ebben az időben figyelt fel a munkámra egy magát nem megnevezni kívánó szervezet és egy telefonbeszélgetés után egy három napos találkozásra is sorkerült Thüringen-ben Németországban. A három napos személyes beszélgetés alkalmával lettem kiválasztva a spirituális tanítóm által, aki ettől a naptól kezdve kísérte az életem 7 éven keresztül. Nem csak a tanítóm volt, hanem barátok lettünk. Végül az Ő személyes kérésére töröltem az „Egység törvénye” blog oldalát. A tanítóm nem örült ugyanis annak, hogy olyan információk után nyomozgattam a találkozásunk előtt, amire ugyan ők felfigyeltek, de egyben nem is szerették volna, ha az információk „idő előtt” a neten keringenek. Néhány év után szintén nem csak a szervezetben kapott információk után kutatva találtam rá véletlenül egy este a „Szabadság tanitásaira”. Először itt Magyarországon hallottam róla beszélni egy Pleja nevezetű fiatal hölgyet a YouTube- on. Elvoltam képedve, hogy ez a lány mikről beszél, de attól is, ahogy ezt a témát képes becsomagolva árulni a nagyközönségének, mely már akkor számottevő volt. Pleja népszerűsége meglepett, hiszen az összekanalazott információkkal kufárkodásba fogott és ennek ellenére mégis olyan sok embert vonzott a személye. Hozzá kell tennem, hogy mindig is problémám volt az ilyen tanítókkal. De ennek ellenére, ami a kezében volt, egy írott anyag, amit láthatóan nem Ő írt, hanem csak felolvasta, szerettem volna tudni, hogy milyen forrásból kapja az információit. Azt gondoltam nem őt kérdezem meg, hanem felhívtam a tanítómat, és egyenesen rákérdeztem:

   - „Mond csak hallottál valaha valamit a Szabadság Tanításairól?”

A tanítóm halhatóan visszafogott lélegzettel vissza kérdezett egy kínos szünet után…

   - „Te meg honnan tudsz erről?”

Nagyon meglepődtem és szinte azonnal vissza kérdeztem:

   - „… És mond csak, Te honnan tudsz erről?”...

 

A tanítóm meg kért rá, hogy azonnal küldjem el a linket Pleja videójával, mert szeretné látni. Miután megnézte és utána nézett Plejának, azt mondta, ha tudod keresd meg őt és beszélj vele. De legyél óvatos, mert az ilyesmit a tanítóm sem kedvelte, ha valaki pénzért válogatja ki a tanítványait.

Írtam egy pár e-mailt Pleja megadott címeire, de egyre sem érkezett válasz. Miután beszámoltam a tanítómnak arról, hogy Pleja a kedves leveleim ellenére ignorált minden közeledést, azt mondta:

Nem baj, gyere azonnal, várlak Berlinben és találkozzunk.

 

A találkozásaink, mint a legtöbb találkozásunk állandó izgalommal töltött el, de ezúttal nagyon éreztem, hogy valami fontosat szeretne velem megbeszélni, amit telefonban nem lehet.

A találkozásunk ezúttal is nagyon izgalmas volt. Azt mondta, hogy azt nem tudja, hogy Pleja, hogy került az infókhoz, de végül is ez most nem fontos, mert Plejának fogalma sem lehet arról, hogy mit tartogatott a kezében, ha a YouTube-ra teszi fel -, és ha pénzt szeretne keresni vele, akkor nekünk semmi dolgunk Plejával…

Hozzá tette, hogy valójában még nekem is korai erről beszélnie, de mivel magam kérdeztem rá, ezért nem tagadhatja meg a választ:

 

   - Ez egy nagyon ősi tudás, és nem is egyszerű dologról van szó, és csakis nagyon kevés embernek van hozzáférése. De megígéri, hogy segít nekem…

 

Hát így kezdődött, a tanítóm segítségével tudtam elkezdeni először a facebook oldalt, melyről a facebook a sztori meglibbentése után kizárt.

(A tanítóm jót nevetett rajtam, mert pontosan tudta, hogy fogok járni a facebook-on, de sohasem állt az utamba, ha ostobaságokat szerettem volna elkövetni.)

Hamarosan megtudtam, hogy egy Charles nevezetű Kanadában élő nagyon kedves amatőr kutató áll Pleja mögött, aki elkezdte a Voyager könyveket szenvedélyesen fordítani, és fordításait a csinos Plejának ajándékozta. Pleja pedig az ajándékból modulokat gyártott és árulta a követőinek.  

Charles egy nagyon kedves ember volt. Sokat leveleztünk egymással és azt hiszem, közel kerültünk egymáshoz. Találkozni szerettem volna vele, de sajnos még a fordításait sem tudta befejezni, mert nagyon beteg volt.

Charles -nak beszéltem a szervezetről és hogy a tanítóm szeretne neki is segíteni, de erre már nem kerülhetett sor. Karácsonykor Charles elment…

Sajnos két évvel ezelőtt a tanítóm is elment és többek között ezért is vonultam vissza, és igyekeztem minél többet a családommal lenni, zenélni, töltődni…

 

Volt egy nagyon kedves személy, aki kezdetektől jelen volt a csoportokban, és a bölcs megnyilvánulásai lenyűgöztek. Természetesen egy napon felvettük a kapcsolatot és azóta is a legfontosabb segítőm lett a blog anyagok fordításaiban, a kutatásokban és a blog anyagok összeállításában. A további fejezeteken is együtt dolgozunk…

Íme, az első pár gondolat arról, amit megígértem a blogon.

    - Ne féljetek, a Szabadságtanítások is sorra kerülnek, de szeretnénk felépíteni a következő fejezeteket, és időre van szükségünk, valamint én úgy gondolom, hogy a mostani fejezet segíthet esetleg Ashayana bizonyos megkövült meglátásain túlmutatni, mert úgy érzem, hogy a templomosokkal kapcsolatban téved… 

 

Az Ősi Templomos Rend gyökerei és a Szent Grál

 

Kedves kutatótársaim, semmi olyan információt nem fogok ebben a fejezetben leírni, amit általában a templomosokról és a Szent Grálról írtak. Egyrészt azért nem, mert csak féligazságok vagy hamis információk jelentek meg róluk, melyeket maguk a templomos lovagrendek terjesztenek tudatosan, másrészt azért nem, mert ezeket vagy ismeritek, vagy bárhol utána olvashattok. A történetírók egymást másolják, és a templomosokkal kapcsolatban semmi olyan nem jelenhetet meg hivatalosan, amit maga a rend nem hagyott volna jóvá…

A templomosokról általánosan elmondható viszont az, hogy semmilyen esemény sem történt a lovagokkal kapcsolatban véletlenül. Létezett egy dokumentum, ami a templomosok teljes tevékenységét, történetét és a rend későbbi teljes feloszlatásával kapcsolatos információkat tartalmazta, amit a „Templomosok Archívjának” hívtak.  Sajnálatosnak, de szintén nem véletlennek mondható, hogy ez a dokumentum a Vatikán szigorúan őrzőtt könyvtárából a XVI. században nyomtalanul eltűnt...A könyvtárba csak olyan ember tudott hozzáférni az Archívumhoz, akinek belépési engedélyt adtak. „Egyszerű embert” a közelébe se engedtek.

Mielőtt tovább folytatnám az alcímhez tartozó történetem egy fontos kérdésre keresem a választ:

 

 

Igazság és hamisság

 

Mégis, mi az igazság? Az igaz kijelentések tudása és a dolgok ismerete közötti vízválasztó az, hogy az előbbinek van egy ellentéte: a tévedés. A dolgokat vagy ismerjük, vagy nem, de az ismeret általi tudás szférájában nincs olyan egyértelmű tudati állapot, amelyet a dolgok téves ismeretének nevezhetnénk.

Bármit is ismerjünk, az szükségképpen már valami, amivel találkoztunk és emlékezünk rá. Annak a valaminek a megismeréséből ugyan vonhatunk le a tudatállapotunknak megfelelően valóban helytelen következtetéseket, amik viszont már az igazság szférájába tartoznak, de maga az ismeret nem lehet csalóka.

Az ismeret terén tehát nem találunk dualizmust. Az igaz kijelentések tudásában azonban van dualizmus: abban, ami hamis, éppúgy hihetünk, mint abban, ami igaz. Tudvalevő, hogy a különböző emberek nagyon sok kérdésben különböző, összeegyeztethetetlen nézeteket vallanak, ezért bizonyos hitek szükségképpen tévesek. Hogyan tudjuk meg adott esetben, hogy hitünk nem téves? Ez rendkívül nehéz kérdés, amelyre nem is lehet teljesen kielégítő választ adni.

 

Segíthet

 

Ha az igazság természetét egy hitrendszeren, vagy egy adott elméleten belül meg szeretnénk ismerni, három szempontot lenne érdemes figyelembe vennünk. Úgy gondolom, hogy ez a módszer szinte valamennyi hitrendszernek és elméletnek csak a javát szolgálhatná.

 

   1. Az igazságelméletünknek a hitrendszereken belül is meg kellene engednie az igazság ellentétének a lehetőségét, a hamisságot is. Ez a legfontosabb. Ha így gondolkozunk az arrogancia csapdájába sem eshetünk. Ennek a feltételnek sok filozófus és vallásvezető sem tett kellőképpen eleget. Olyan elméleteket és hitrendszereket konstruáltak, amelyek szerint minden gondolatuk csak igaz lehet. Roppant nehézségekkel találták szembe magukat később, amikor helyet kellett volna találniuk a hamisság számára, mert idővel például újabb tények merültek fel a természettudományok terén, vagy a történelem folyamán.

 

   2. Képzeljünk csak el egy tisztán anyagi világot! Egy ilyen világban nem volna hely a hamisság számára, s jóllehet bár lennének benne „tények”, de nem tartalmazna igazságokat abban az értelemben, ahogyan az igazság és a hamisság létezik. Az „igaz” és a „hamis” voltaképpen csupán lehetőségek maradnak, és sok esetben mindössze a nézőpont kérdése. Egy pusztán anyagból álló világban tehát nem lennének hitrendszerek és állítások, ezért nem lenne sem igazság, sem pedig hamisság.

 

   3. Az imént mondottakkal szemben azonban megjegyzendő, hogy a hit igazsága, illetve hamissága mindig valami olyasmin áll vagy bukik, ami magán a hiten kívül található. Ha azt hiszem, hogy I. Károly a vérpadon végezte, azt gondolom, hogy a hitem igaz. Ezután adok egy esélyt a hamisságnak, és eltekintek a hitemtől. Például egy történelmi esemény folytán a hitemet felülvizsgálhatom. Ezzel a módszerrel megtudnám erősíteni a hitem igazságát. Ha ezzel szemben azt hiszem, hogy I. Károly ágyban, párnák közt lehelte ki lelkét, akármilyen elevenséggel él is bennem ez a hit, akármilyen körültekintően vezettem is le a magyarázataimban, mindez nem óvja meg hitemet a hamisságtól. Mégpedig megint csak nem a hitemnek bármely tulajdonsága folytán, hanem a múltban történt tények miatt.

 

Összefoglalva:

 

Olyan igazságelméletet és hitrendszert állítsunk fel, amely (1) megengedi az igazság ellentétét, a hamisság lehetőségét. (2) Az igazságot a hit tulajdonságaként kezeli, de (3) olyan tulajdonságként, amely magán a hiten kívüli független dolgok közötti viszonyoktól függnek, nem pedig a hit belső minőségétől.

 

Személyes dilemma

 

A személyes megítélésünk vajon megfelel-e a valóságnak? De, ami még ennél is fontosabb kérdés, hogy mekkora távolságban tudjuk tudatunkat az időn és a téren át kiterjeszteni?

 

Miközben létezésünk eredetét és jelentőségét próbáljuk megérteni, a legtöbb emberben működő aktív lélektani folyamatok hatására, mint például a „tudatalatti”, az emberek nagyon fogékonyakká válhatnak a saját vágyaiknak a kiteljesítésére, és a kívánságaikat akár kivetíteni is képesek egy adott helyzet megítélése közben.

 

Például, csak nagyon kevés embert ismerek, akinek tetszett valaha is az a gondolat, hogyha eltemetik a halála után, akkor ezzel mindennek vége van, és az enyészet martalékává lesz. Ezért a gondolat, hogy létezik egy Isten, aki feltámaszt minket a halál után, rendkívül csábító. De akkor most – közelebb állhat-e valami az igazsághoz, egyszerűen csak azért, mert azt szeretnénk? Nem valószínű…

Kérlek, ne értsetek félre, mert nem kételkedem feltétlenül Isten létezésében. Sőt, erről, mint a legtöbb embernek, nekem is van egy érzésem. Mindössze csak azt szeretném elérni, hogy érzékenyebben és tudatosabban vizsgáld meg az érzéseidet, és válaszolj magadnak őszintén, hogy azért hiszel el valamit, mert meg vagy győződve róla, hogy az eddigi ismereteid és a tapasztalataid szerint biztosan ismersz, vagy, mert úgy véled, hogy ebben vagy abban a helyzetben vágyódsz arra, hogy úgy legyen, ahogyan szeretnéd. Ha ezen a ponton nem őszinte az ember önmagához, vagy valamilyen oknál fogva nem képes felismerni a saját motivációit, akkor az Illuminátusok és a Mesterséges Intelligencia már nyertek is.

 

Valamennyi ismert nagy világvallás teljesen egészében a Testvériség találmánya, és hogy mennyire így van ez, a következő oldalakon, és valamivel később, egy teljesen különálló részben szeretnék még bővebben írni. Az Illuminátus okkult társaságának bemutatására is egy különálló részt szentelek.

 

Ha valaki úgy érezné magát, hogy ebben a következő fejezetben nem tartom tiszteletben a hitét, akkor nagyon sajnálom, hogy még bocsánatot sincsen szándékomban kérni. Ugyanis a valódi szándék részemről az, hogy bemutassam és leleplezzem a Testvériség jól átgondolt, tudatosan konstruált hazugságait. Vagyis sajnos elengedhetetlen, hogy eközben a követőik azt gondolják rólam, hogy tiszteletlen vagyok.  Annyit azért szeretnék még mentségemre felhozni, hogy igyekszem ebben a fejezetben és az elkövetkezendőkben is a tényekre hivatkozni.

 

hamarosan folytatom…

 

Szeretettel és tisztelettel

 

Tamás (Ziusudra) / Kata (Urgula)


Élő telegram kapcsolat: UFO.hu kattints rám!

 

 


 

 

  Kedves Kutatótársak!   Fontos bejelentés   A Szabadság Tanításai blogoldal - teljes tartalommal átköltözött egy másik blog oldalra...