2021. november 17., szerda

Szent Grál 2-rész Templomos Lovagrend (II. rész)

Szent Grál 2-rész  Templomos Lovagrend (II. rész)


 

Szent Grál

2-rész

 

Templomos Lovagrend (II. rész)

 

A Frigyláda

Salamon templomával kapcsolatban az egyetlen hivatalosan elismert forrásunk az Ószövetség. Salamon templomának létezésével kapcsolatban nincs egyetlen egy archeológiai bizonyíték sem a mai napig. Ennek az oka az, hogy Jeruzsálemben a templom és annak közvetlen területén évszázadok óta tilos szinte minden archeológiai ásatás. A politikai helyzet Jeruzsálemben sohasem volt egyszerű. Általánosságban el lehet ma mondani, hogy igazából még senkinek sem érdeke megtudni az igazságot. Ha mégis valami kiderült, azokat szigorúan titkolják-, ezért sajnos a hivatalosan elismert történetekben már nem lehet megbízni.

Abuna Pauolos, az Etiópiai Egyház legfelsőbb személyének hivatalos nyilatkozata 2009-ben eléggé felkavarta a világot avval a kijelentésével, hogy a frigyláda Etiópiában van.  A "Die Welt" egyik riporterének kérdésére, aki egy nyilvános fogadáson megkérdezte XVI. Benedek pápát a „Szövetség Ládája" hollétéről, XVI. Benedek pápa csak könnyedén ennyit válaszolt: "Axum-ban van velünk. Etiópia a Szövetség Ládája székhelye, már évszázadok óta, magam is láttam."

-          A Frigyláda tehát állítólag a Sioni Szűz Mária templomban található Axumban, szigorúan elzárva a külvilágtól.

Azonban nincs ezeken a kijelentéseken kívül egyetlen nyilvános bizonyíték sem arra, hogy a „Szövetség Ládája” ténylegesen Axum-ban lenne. Senki emberfiát nem engednek be a helységbe, ahol az állítólagos Frigyláda van. Se filmeseket se újságírókat, de a nyilvánosság számára sincsen erről bizonyíték felmutatva… - Ami mindenesetre számomra több, mint furcsa...

Hiszen a Bibliában Mózes egész népe láthatta a vándorlásaik során a „Szövetség Ládáját”.  Számtalan esetben segített nekik. Megerősítette a hitüket, és a Frigyláda mellett közel érezték magukat Istenhez. Úgy gondolom sok kételkedőnek a „Szövetség Ládája” egy komoly megerősítést jelentene ma is. Bármi is van most Axumban elzárva a tömegek elől, az Egyház nem őszinte és mint általában a történelem során, most sem játssza ki minden kártyáját.

A Frigyláda valamikor Kr.e. 1250 és 1240 között, az egyiptomi kivonulás utáni második év első hónapjában készült – állítólag a Sínai-hegy lábánál, mégpedig az Úr útmutatásai alapján. A 40 éves vándorlás alatt mindvégig az izraeliek táborában volt egy szentélynek nevezett sátorban. Kr.e. 1210 és 1060 között az ereklyét egy Silónak nevezett szent helyre vitték.

Kr.e. 1060 táján az Ében-Ézeri csata során az izraeliek vereséget szenvedtek, és a Frigyláda a filiszteusokhoz került, akik Asdódba szállították, de itt a Frigyláda ereje lerombolta szentélyük szobrait, és súlyos betegségeket idézett elő. A láda innen Gáthba került, ahol majd 7 hónappal később a Frigyláda okozta veszteségek miatt a filiszteusok visszaküldték a szent ereklyét az izraelieknek Béth-Semesbe, ahonnét a zsidó főpapok a megfelelő óvintézkedésekkel elszállították Kiliáth Jeárimba, egy Abinádáb nevű férfi házába.

A frigyláda rejtélyes történetében a Kr. e. 587-es év hozott fordulatot. Az történt ugyanis, hogy II. Nabukodonozor babilóniai király hadai bevették Jeruzsálemet, és feldúlták, illetve lerombolták a templomot. A frigyládának ekkor, a Királyok és a Krónikák könyvében is megemlített (Kir. 25. 8-17, illetve Krónikák, 36, 18.) babiloni dúlás idején veszett nyoma. A frigyláda sorsával kapcsolatos legendák a templom pusztulása után, a Kr. e. 6. században kezdtek elterjedni.

Megjegyzés:

Tehát II. Nabukodonozor babilóniai király és a filiszteusok letudták győzni Izraelt, de hogyan tehettek ilyet, ha a Szövetség ládája, a csodafegyver védte őket? Mi történt? Miért tudták Izraelt mégis kétszer is legyőzni és végül még a templomot is felgyújtani? …- Úgy gondolom, hogy ennek nyomós oka van.  

Az Ószövetségben van arra utaló feljegyzés, hogy a frigyládát még a babiloniak betörése előtt elrejtették. A Makkabeusok II. könyve azt írja, hogy Jeremiás próféta rejtette el a ládát isteni vezettetéssel, jóval még a templom pusztulása előtt.

A Biblia szerint Kr.e. 1000 körül Dávid király ünnepélyes külsőségek között átszállíttatta a Frigyládát Jeruzsálembe. Fia, Salamon, a zsidók leghíresebb királya, uralkodásának negyedik évében fogott hozzá a templom megépítéséhez. Amikor Kr. e. 967-ben befejeződött az építkezés, a frigyládát a templom legbelső helyiségében, a Szentek szentjében helyezték el. Egyszerű földi halandó ide be sem tehette a lábát, sőt az erre kizárólagosan feljogosított főpap is csak évente egyszer járulhatott a frigyláda színe elé. Itt állt a láda több mint háromszáz éven keresztül – sértetlenül.

Nyilvánvaló, hogy Clairvaux-i Bernát a Lovagokat nem azért küldte a Szentföldre, hogy az utakat őrizzék. Ha tényleg mindössze csak ebből állt volna a küldetésük, akkor elég lett volna, ha támogatják anyagilag az Istenes Szent János (Johanniták) ispotályosait, akik valóban ebből a célból voltak már ott. De a valóságban 1118 és 1128 között mégsem erről volt szó. Ez alatt a tíz év alatt ugyanis semmilyen csatában, semmiféle harcban ezek a lovagok nem vettek részt. Ugyanakkor elfoglalták szépen a kérdéses területet, ahol régen Salamon temploma állt. A kilenc lovagból álló kis csapat nem csak azért érkezett a Szentföldre, hogy a zarándokutat védelmezze a muzulmán bandáktól, hanem elsősorban azért, hogy megtalálják a Szent Grált és annak segítségével esetleg a „Szövetség Ládáját” is.

Megjegyzés:

A templomos lovagok, a 10 év alatt 25 km alagút rendszert építettek ki az ásatásaik során a Salamon templom boltívei alatt. De vajon mért pont ott? Vajon mért voltak biztosak ennyire a dolgukban, hogy a fáradságos munkájuk eredményes lesz? Honnan kapták hozzá az információt? Miért reszkíroztak ennyi? Miért dobták el a vagyonukat és a rangjukat és a világi életüket, és lettek szegény szerzeteskatonák? Mind erről még lesz szó…  

A tudás őrzői tudták azt is, mennyire veszélyes olyanok kezébe hatalmat adni, akik erre még nem eléggé érettek. Így a kulcsok a tudáshoz a történelem folyamán titkosak maradtak, és elérhetetlenek a legtöbb ember számára.

Az Arturok tehát szervezetüket átformálták, és mint templomos lovagok titokban ásatásokba kezdtek azon a területen, ahol valaha Salamon király temploma állt. A Grál elnevezés egy szimbólum, és minden esetben az isteni eredetű „tudás kelyhét”, a bölcsességet, a tanítás megőrzését jelentette, ami egyben a bölcsességek „tárolására” szolgált.  Nem egy általános kehelyről van itt valójában szó, hanem egy „vril-energiával” működő holografikus elektronikus adatbázisról, melyben minden bizonnyal egy földönkívüli Tudatállapot-Interface-Technológia is működött.  A Szabadság Tanításaiban a működési elvről csak nagyon keveset árulnak el. A Szóvivők hosszú felkészítés után voltak képesek kommunikálni a CDT lemezekkel. Ugyanakkor ne feledjük, hogy viszonylag egyszerű emberek, hosszú spirituális gyakorlatok nélkül is hozzá fértek ezekhez az információkhoz.  Ez látszólag ellentmondásban áll az Ashayana által említett kehely formájú CDT lemezek „használati utasításaival”. Logikusnak tűnik tehát számomra, hogy amire Ashayana hosszú felkészítése után - mint szóvivő képes volt, minden bizonnyal „valamilyen szinten” a Templomos Artur nagymesterek is képesek voltak.

 

(Egy későbbi fejezetben a Szent Grál eredetére és működésére visszatérek részletesen.)

 

Szent Bernát küldöttei az Arturok tudásának köszönhetően azért indultak útnak tehát, hogy a Frigyládát és a Szent Grált megtalálják. A Szent Grált hamarosan megtalálták a Salamon templom boltívei alatt, melynek segítségével további információkhoz jutottak. Sajnálatos módon azonban semmiféle írásos vagy tárgyi bizonyíték nincsen arról - a Biblián kívül, hogy a „Szövetség Ládája” egyáltalán létezik. (Azonban a Frigyláda történetére még a későbbiekben mégis visszatérek.)

 

A Grálon kívül további súlyos titkokra találtak: Például olyan Jézusról szóló tekercseket tártak fel, amelyek komplett megcáfolták a hivatalosan elfogadott evangéliumok állításait, és szemben álltak a megfeszíttetésről és a feltámadásról szóló hittel. Így jutottak hozzá a Jézus által személyesen írt 6 könyvhöz - evangéliumhoz is, és Mária 3 könyvéhez -evangéliumához, mely a Szent Grálban volt olvasható – valamint rengeteg egyéb információkhoz bizonyos Azur-Örző fajokról, akiknek közök volt Jézushoz, akinek a neve ott, mint Jeshua Sananda Melchizedek volt említve és házasságban élt, valamint gyermekei születtek. Vagyis léteznek írásos dokumentumok, hogy Jézus az állítólagos keresztre feszítés után még 10 évig élt, és nem élt cölibátusban sem.

Többször reinkarnálódott, és különböző életeket élt, melyekben mindig a Buddha - és a szeretet elvek minőségét fejezte ki a Földön. Az Arturok írásaiban Jézusról, mint egy különlegesen fejlett lélekről írnak, aki maga is Artur volt és az inkarnációi során rengeteg beavatáson esett keresztül.

A Grál-legendákban is fennmaradt egy történet, miszerint a „Szent Grálban” Arimathiai József felfogta Jézus vérét, de ez a történet az idők folyamán (itt-ott tudatosan) torzulásokon ment keresztül. A Szent Grál valóban segíthetett Jézusnak a tudás és a bölcsesség megértésében, hiszen majd, amikor a Grálról még részletesen írok, akkor világossá válhat mindenki számára, hogyan is működik. Azt gondolom továbbá, hogy sohasem Jézus véréről volt itt szó, hanem feltehetően Jézus saját kezűleg írt evangéliumáról. Az „Artur-Jézus” minden bizonnyal a Grál segítségével és az egyéb egyiptomi tapasztalatai, inkarnációi és misztériumok, beavatások mellett jutott a tudáshoz és a bölcsességhez.

Nem kívánom minősíteni és elítélni a katolikus egyházat, de a fenti események nyilvánvalóan más fényt vetítenek a templomos lovagok és a katolikus egyházi elit viszonyára. Talán így jobban érthető is, hogy mért döntött úgy az egyházi vezetés anno a francia királlyal IV. (Szép) Fülöppel az élen, hogy a templomos vezetőket máglyára küldik, a „Templomos Archívumot” az egyetlen írásos dokumentumot eltüntetik, és a rendet egy minden idők legvéresebb koncepciós perében feloszlatják.

 

A Frigyládát nem Mózes építette

A Frigyláda egész sorsa a zsidóság körében azt bizonyítja, hogy nem tudták megfelelően és örök időig használni. De vajon miért? Ez csak a személyes véleményem: mert eredetileg nem az övék volt, hanem az egyiptomiaké. A Bibliában található információk arról szólnak, hogy mielőtt elhagyták a zsidók az egyiptomi fogságuk után Egyiptomot, akkor kirabolták és eltulajdonítottak egy csomó mindent:

Mózes 2. könyve 12 fejezet: 35-37

35 Az Izráel fiai pedig Mózes beszéde szerint cselekedének és kérének az Égyiptombeliektől ezüst edényeket és arany edényeket, meg ruhákat.

36 Az Úr pedig kedvessé tette vala a népet az Égyiptombeliek előtt, hogy kérésökre hajlának és kifoszták az Égyiptombelieket.

37 És elindulának Izráel fiai Rameszeszből Szukhóthba, mintegy hatszáz ezeren gyalog, csupán férfiak a gyermekeken kívül.

A másik utalás arra vonatkozólag, hogy a Frigyláda, már azelőtt a birtokukban volt a zsidóknak, mielőtt Mózes megkapta volna az útmutatásokat a Frigyláda megépítéséhez, amiről Mózes második könyve csak a 25. fejezet után számol be.

Az Ex. 25-ből származott információ arról, hogy az izraeliták a Sínai hegyre költöztek; az építési utasítás megállapítja, hogy a szövetség ládája csak ott épült. Ugyanakkor a Biblia arra utal, hogy 3 hónappal az egyiptomi kivonulást követően már létezett a Frigyláda:

Mózes 2. Könyve 16 fejezet:

33 Áronnak pedig monda Mózes: Végy egy edényt és tégy bele egy teljes ómer Mánt és tedd azt az Úr eleibe, hogy megtartassék maradékaitok számára.

34 A mint parancsolta vala az Úr Mózesnek, eltevé azt Áron a bizonyságtétel ládája elé, hogy megtartassék.

Vagyis felmerül a gyanú, hogy a zsidók az egyiptomiaktól tulajdonították el a Frigyládát, és hogy sohasem voltak igazán képesek a Frigyládát úgy használni, ahogyan azt valójában az eredeti tulajdonosok használták. Akárhol is van jelenleg a Frigyláda, azért nem engednek a közelébe senkit sem, mert veszélyes, és nem tudják hogyan működik.

 

(Tervezek egy hosszabb fejezetet a fent említett „Egyiptomi-Frigyláda” elméletnek a bemutatására.)

 

 

A troyes-i zsinat

 

Clairvaux-i Bernát kifejezetten a rend alapításának céljából hívta össze a troyes-i zsinatot 1128-ban. Bernát a champagne-i gróf beleegyezését és támogatását kérte, ami azt is jelentette, hogy a megalapítandó új rendet a gróf világi védelme alá kívánja helyezni. A templomosok hatalmas adományokban részesülnek, többek közt Ők lettek a Keleti-erdő urai.

Az első templomosok tehát a titokzatos Keleti-erdőben éltek. (Talán éppen egy Csillag kapu közelében?) Az erdőben és az erdő körül a cisztercita majorokat leszámítva az összes épületet a templomosok birtokolták. Az épületek összefüggő láncot alkotnak az erdő körül. Csak az juthatott át rajta, aki a templomosokhoz, vagy a cisztercitákhoz tartozott, az ő földjükön át vezetett csak út. Valójában tehát ezen a vidéken, a Szajna és az Aube közötti területen született az a titokzatos, hatalmas, templomos rend.

A zsinaton Hugues de Payns alapító és nagymester bejelentette, hogy szerzetes katonákból álló rendet kíván létrehozni, s e rend magját, a Szentföldet megjárt kilenc lovag jelenti. A zsinat beleegyezését adja, és Bernátot bízza meg a regula megfogalmazásával.

Előírják a fehér viseletet az új lovagok számára. A cisztercita szerzetesek szüzességi, szegénységi, engedelmességi és állhatatossági fogadalmat tesznek. A laikus barátoknak, akárcsak a templomosoknak a szüzesség, szegénység, és engedelmesség hármas fogadalmát kell betartaniuk. A cisztercita szerzeteseket borotválják, a templomosok és a laikusok fejét kopaszra nyírják, szakállukat meghagyják, csak próbaidő után tehetnek fogadalmat és mentesülnek a szerzetesek kötelező vallásgyakorlata alól. Szent Bernát regulája tehát azt sugallja, hogy a rendnek világi missziója van; küldetése az, hogy a világban munkálkodjék.

A regula azonban nem csak a kolostori életrendet szabályozza. Ne feledjük, hogy harci "lovagságot" alapítanak. Bernát valójában az írországi "Vörös Ág", vagy a "Sinn éin" mozgalom keresztény változatát hozza létre.

Megfigyelhető Bernát regulájának és az újonnan alapított rendnek a kelta jellege. Azt is hangsúlyoznom kell, hogy a templomos rend troyes-i megalapításával közel egy időben jelennek meg a világi lovagság első kezdeményei, melyek később megerősödnek, és egyre inkább elterjednek. Később a lovagság közé belépni akarókat beavatásban részesítik, és csak ezután ütik lovaggá őket. A lovagok fegyvereit kabbalisztikus jegyek díszítik.

Az Arthur származású és emlékekkel rendelkező Szent Bernát azt szerette volna, hogy a templomos rend minden tevékenységhez kapcsolódhasson, s egyszerre lehessen a szervezője, de a bírája és védelmezője is. A meggazdagodás kezdettől fogva a terv része volt, ugyanis a regula kimondja, hogy a Rend rendelkezhet földekkel, szabad emberekkel és jobbágyakkal, akik azt megművelik, valamint lehetnek a rendnek házai és a Rend az egyházi jövedelmekből is részesülhet.

Ez a kor valamennyi szerzetesi közösségében így volt, de ott az apátok viszonylag szabadon rendelkezhetnek apátságuk vagyonával. A templomosoknál szó sincs erről. Senki nem rendelkezhet a rend javaival a káptalan megkérdezése nélkül. A káptalan - korlátozott mértékben ugyan - rendelkezhet a rend javaival, de csak a rend érdekeinek szolgálatában – semmiféle személyes kiadásra nem kerülhetett sor. A lovagok a csatában nem kérhetnek negyedrészt, s ha fogságba esnek, nem fizethetnek váltságdíjat. Ezért aztán – néhány kivételtől eltekintve - a fogságba esett templomosokat mindig kivégezték.

Később Bernát megtiltja, hogy a cisztercita apátságok saját területükön kívül házakat, embereket vagy földeket fogadjanak el. Ezt nem igazán tartják be, mégis érezhető, hogy mi volt a clairvaux-i apát szándéka: minden olyan világi feladatot, melyet eddig az apátságok láttak el a templomos rendnek kell átvennie. Mivel a rend gazdag volt, a lovagoknak szegényeknek kellett lenniük, de nem is erről van szó, hanem arról, hogy a rendben senkinek nem lehetett személyes tulajdona.

 

A troyes-i zsinaton megalapították tehát a templomos rendet. Van regulája és viselete: a lovagok fehér, a katonák fekete ruhát és köpönyeget viselnek. A bal vállukon hordott vörös keresztet csak 1145-ben adományozta a rendnek III. Jeno pápa. Azonnal megkezdődött a toborzás. A templomosok életéről festett kép nem bővelkedik derűs színekben.

Parancsnokuk egyetlen intésére jöttek vagy mentek; azt a ruhát hordták, amit kaptak, nem kerestek sem más öltözéket, sem más táplálékot... Az öltözködés és a táplálkozás terén óvakodtak a szertelenségtől... Együtt éltek, asszonyok és gyerekek nélkül... Egy fedél alatt laktak úgy, hogy semmit nem tekinthettek sajátjuknak, még az akaratukat sem... Senki nem volt alsóbb vagy felsőbb rangú közöttük. A legjobbat, a legnemesebbet tisztelték az életben... Hajukat kopaszra nyírták...Sohasem fésülködtek, ritkán mosakodtak, szakálluk torzonborz volt, portól bűzlöttek.

Bernát megengedte, hogy a templomosok püspökük beleegyezésével befogadják a kiközösítetteket.

Voltak köztük gonosztevők, hitetlenek, leányrablók, szentségtörők, gyilkosok, esküszegők, házasságtörők, és így kettős volt a haszna a lovagrendnek, hiszen az ilyen emberek távozása az anyaország számára valóságos felszabadulást jelentett; a Kelet pedig csak örülhet érkezésüknek mindazért a szolgálatra készségért, amit életük új fázisában tenni kívántak, az pedig ebben az esetben az volt, hogy másokat szolgáljanak. Bizonyos szempontból hasonlított a francia légiósokhoz.

Nyilvánvaló, hogy Bernát nem szerzeteseket, hanem katonákat akart faragni ezekből az emberekből. Mégpedig nem véletlenül, hanem pontosan kidolgozott ősi Arthur tervek alapján. Mindenesetre özönlöttek az önkéntes katonák és az adományok. A szerzetesi lovagságot általános tisztelet övezte, és e tiszteletből még a Pápa is kezdetben csak hasznot látott. Azok, akiket elriasztott a templomos rend szigora, az a szintén ott szolgáló Máltai Szent János Katonai és Ispotályos Rend (Johanniták) soraiban elnézőbb és kevésbé lovagi légkörre találtak. A két rend hússzor is megmentette a Szentföldet. A templomosoknak hat nagymestere esett el a harcokban. A rend nagyon rövid időn belül gazdag lett. Keleten a zsákmányolt fegyverekkel gazdagodtak, nyugaton pedig az adományok özöne gyarapította a Lovagrendet.

A rend - bár alapvetően egységes – mégis kettős szervezeti felépítést mutatott: Keleten a rend hadseregét és nyugaton a szerzetesi intézményt, melynek tagjai fegyvert viseltek ugyan, de csak védelmi célokra használhatták.

Világosan látszik, hogy minden egy előzetes terv szerint alakult. Kénytelen vagyok tehát tudomásul venni, hogy a templomos rend már a hivatalos megalapítása előtt is létezett.

A minta az Arthurok Anunnakikjából álló modifikált hadserege volt, akik 2,3 részben Alderaanok és 1,3 részben emberek voltak. Vagyis akarták, megtervezték és elkészítették- mégpedig egy minta alapján…- Igaz, ezúttal földönkívüli beavatkozás és gén terápia segítsége nélkül.

A céljai a rendnek megvoltak határozva, ez pedig elsősorban a különböző babonák hatásai alatt és sötétségben élő tömegek spirituális képzése és a sötét szándékú Kígyók Testvérisége elleni harc mellett a tömegek védelmezése volt.

"Non nobis, domine, non nobis, sed nomini tuo da gloriam."

Nem miértünk, Uram, nem miértünk, hanem a Te nevednek dicsőségére.

Az is világos, hogy Szent Bernát az egyik mestere (ha nem is a nagymestere) volt a Rendnek, melyről Jules Michelet francia történetíró azt mondta, hogy bukásuk a nyugati civilizáció legnagyobb kataklizmája volt.

Sajnálatos módon éppen a duális középkori tudatosság lett felelős a bukásukért is. Mivel a polaritásban nagyon erőteljes, ellentétes pólusú energiák voltak a középkorban jelen, így a lovagi harciaskodásuk komoly kilengéseket eredményezett a vonzás törvényében. Azt is mondhatnám, hogy egyszerűen bevonzották a sorsukat.

 

Hamarosan folytatom

 

Szeretettel és tisztelettel ZI.U.SUD.RA

 

 


 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

  Kedves Kutatótársak!   Fontos bejelentés   A Szabadság Tanításai blogoldal - teljes tartalommal átköltözött egy másik blog oldalra...